Érdekes munkavállalói magatartások!

2018.07.02

A mai cikkemmel nem leszek túl népszerű a munkavállalók között, de kezd zavarni egy kicsit, hogy minden szektorban, folyamatosan csak a munkavállalók "sanyarú" helyzetéről beszélnek, és a munkáltatókat ért hátrányokról nem születik cikk.

Tudom, hogy vannak nem szabályosan "játszó" munkáltatók, őket most hagyjuk ki ebből a dologból, ők megérdemlik a sorsukat és teljes mértékben én is elítélem a módszereiket. Viszont több teljesen szabályosan létező munkaadó viszont ugyan úgy áldozatul esik a nem szabályosan "játszó" munkavállalónak, aki a munkaerőhiány miatt esetlegesen kiszolgáltatottabb munkáltatóknak okoznak sok esetben fejfájást, és sok esetben anyagi kárt is, a viselkedésükkel.

Több cégnek készítek teljes körű bérszámfejtést, ebbe a munkavállalók ki és bejelentése is bele tartozik, valamint a szerződések elkészítése, és a teljes munkaerő gazdálkodási folyamatok elvégzése is.

Én szerencsére már megtehetem, hogy nem minden céggel dolgozok együtt csak azokkal, akikkel lehet és azokkal, akik betartják a vonatkozó előírásokat és a minimum emberi értékeket is szem előtt tartják.

Sajnos ezen munkáltatók a munkaerőhiány miatt kiszolgáltatottak, főleg jelenleg a sofőr hiány miatt. Hiába szeretnének bővíteni, szinte nem mernek a korábbi rossz tapasztalatok miatt, a munkavállalói oldalról.

A jó szakemberek már külföldre mentek, és ott is maradnak, hiába adnának megfelelő munkabért és megbecsülést, megtalálták a számításukat, így marad a szakmailag nem annyira képzett, vagy rosszabb esetben a kárt okozó munkavállaló, persze tisztelet a kivételnek, de ez a cikk most nem róluk szól.

De nézzük meg, több partnerem milyen káros vagy kárt okozó magatartásba futott bele, a munkavállalói oldalról:

  • A munkavállaló jelentkezik az állásra, meg is állapodnak, a szerződés aláírásra kerül. A munkavállaló adatait mi megkapjuk, a bejelentését elvégezzük. Ezek után az első munkanapon nem jelentkezik a munkahelyén munkára, és teljesen elérhetetlenné válik, vagy ha el is érjük, akkor kb. annyit közöl, hogy már nem érdekli a munka. Ez számunkra többletmunkát okoz, mivel a kijelentését meg kell csinálni, és a megfelelő módon mindent dokumentálni kell. A munkaadónak pedig akár anyagi kárt is okozhat, mivel a járműre exportot, vagy belföldi fuvarfeladatot vállal, azzal a reménnyel, hogy a munkavállaló jön dolgozni, és mikor a fentiekkel szembesül akkor a szállítást vissza kell mondania, vagy egyéb többlet költségekkel tudja csak teljesíteni, hogy a cég jóhíre és eddig felépített képe megmaradjon.
  • A munkavállaló jelentkezik az állásra, meg is állapodnak, a szerződés aláírásra kerül. A munkavállaló adatait mi megkapjuk, a bejelentését elvégezzük. A megbeszéltek szerint a munkát megkezdi, de egyik napról a másikra egy idő után nem jelentkezik munkára, és teljesen elérhetetlenné válik. Ekkor több alkalommal próbálkozunk az elérésével, hogy tudjuk az okot, vagy tudjuk mit kezdjünk a bejelentésével, esetlegesen megtudjuk mért nem jelentkezett munkafelvételre. Sajnos a legtöbb esetben nem járunk eredménnyel, mivel sem telefonhívásra, sem e-mailre, sem postai küldeményekre nem reagál. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint szerződésszegés miatt az idejét, igazolatlan távollétként kell kezelnünk, és a felmondással együtt postázzuk a kilépő iratait, de a legtöbb esetben arra nem veszi a munkavállaló a fáradtságot, hogy az ajánlott küldeményt átvegye.
  • A következő ilyen, hogy a munkavállaló egyik nap nem jelenik meg a munkahelyén, mikor megkeressük, hogy ennek az okát megtudjuk, akkor közli, hogy sajnos beteg és kiírta őt az orvos. Rendben ilyen van, ez nem meglepő, és nem is lehet érte haragudni, hiszen a betegség nem válogat. Mondjuk nekem azért visszatetsző, hogy egy telefonhívásra sem futotta az időből, hogy közölje mi a probléma. Eddig minden ok, majd a munkavállaló, mikor letelik a betegállomány és visszatér dolgozni, a táppénz igazolásért hónapokig könyörögni kell. Van mikor hónapokkal később kapjuk meg, ez a jobbik eset, mert akkor nem kell önrevíziót benyújtani a bevallásával kapcsolatban, de van mikor kiderül, hogy nem volt kedve munkába jönni és nem is volt beteg és nincs is igazolása. Ekkor mi a bevallással kapcsolatban önrevíziót nyújtunk be és igazolatlan időként elkönyveljük. Na ez után jön a munkavállaló irányából a meglepetés és a legtöbb esetben a fenyegetés, hogy a munkaadó és mi gerinctelenek vagyunk, mivel az önrevízió alapján a táppénz összegét a következő fizetéséből visszavonjuk, mivel arra nem volt jogosult. Valamint a legtöbb esetben ilyenkor szerződésszegés miatt a munkáltató azonnal elbocsátja a munkavállalót. Ilyen esetekben, volt, hogy veréssel vagy családom bántalmazásával, vagy a lakásom, kocsim felgyújtásával vagy megrongálásával fenyegettek meg.
  • A munkavállaló, benyújtja a felmondását, a felmondási időt ki is akarja dolgozni, a munkáltató a felmondást tudomásul és át is veszi. Azt hinnénk innen már minden rendben fog menni. De mikor munkába kellene jönni akkor a munkavállaló bejelenti, hogy beteg. Rendben, ha munkára alkalmas állapotba kerül, akkor jelezze és a betegállomány igazolását adja le. A felmondási idő letelte előtt egy-két nappal jelentkezik, hogy meggyógyult. Sajnos ilyenkor jön a fekete leves számára, mert a "parkoló egyetemen a docensek" nagyon helytelen információval szolgáltak neki. Mivel a felmondási idő akkor kezdődik vagy folytatódik mikor a betegállományból, munkára alkalmas állapotban visszatér és felveszi a munkát. Felmondási idő azonnal szünetel, ha a munkavállaó a felmondási idő alatt betegállományba kerül. Ilyenkor általában fenyegetőzés lesz a munkavállaló részéről, és a munkáltató ilyen esetben, hogy letudja ezt, eltekint a felmondási idő letöltésétől csak, hogy vége legyen az áldatlan állapotnak. De egyre több munkáltató érvényesíti jogos érdekét, és kitölteti a munkavállalóval a felmondási idejét ezek után is. Bár ilyenkor nem ritka a munkavállalótól a bosszúállás, vagy a technikai eszközben való károkozás, melyet balesetnek, véletlennek állít be. Pedig a hiba nem a munkáltató készülékében van!
  • Sajnos a következők a szállítmányozó szektorban nagyon nagy számban előfordul.
  1. Az ellátmány jogosulatlan felhasználása, több indok szokott lenni, ami elég könnyen leellenőrizhető és bizonyítható a munkavállaló, félrevezető magatartása.
  2. Fizetés előleg felvételét követően a munkavállaló elérhetetlené válik, és az előleg visszafizetésétől teljesen elzárkózik.
  3. A fuvarfeladatok, hanyag elvégzése, vagy iratok nem megfelelő kezelése, valamint a rá bízott technikai eszközökben károkozás, nem törődömség miatt.
  4. Üzemanyag, vagy rakomány eltulajdonítás.

Ez csak a leggyakrabban tapasztalt kárt okozó magatartásformák a munkavállalók oldaláról. De nem általánosítok, és nem azt mondom, hogy a többség ilyen. Nem, természetesen nem, ezen magatartást tanúsítók csak egy kis százalákot képviselnek a munkavállalói oldalról, viszont nagy kárt tudnak okozni, és a munkáltatói oldalról nagy bizalmatlanságot vált ki a munkavállalók irányába. Ami a teljesen korrekt munkavállalók kárára történik, mivel a munkáltató már oly mértékben válik bizalmatlanná, hogy az már esetlegesen sértőnek minősül a korrekt munkavállalónak, és ezért megy el másik munkahelyre.

A lényeg a lényegben, mint a munkáltató, mint a munkavállaló oldalon vannak olyanok, akik nem tartják be az alapvető szabályokat. Azon kellene inkább dolgozni a korrekt munkavállalóknak és munkaadóknak együtt, hogy az inkorrekt magatartást tanúsítók, mind a két oldalon el lehetetlenüljenek, és úgymond kiközösítésre kerüljenek. De ehhez mind a két oldal összefogása kell.