en-Munkavállaló kártérítési felelősségét és a munkavállalói biztosíték feltételei!

Mai cikkemben a munkavállaló kártérítési felelősségét és a munkavállalói biztosíték feltételeit vesszük át a vonatkozó jogszabályok alapján!

Akkor nézzük meg erről, hogy rendelkezik a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: MT), 179. §-a:

"(1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget."

A fentiekből kiderül, hogy a munkavállaló gondatlan károkozás esetén a munkavállalótól a munkaadó maximum 4 havi távolléti díjat vonhat le, itt ki kell hangsúlyozni, nem kell hozzá, bírósági végzés. Csak azt kell betartania, hogy egy összegben maximum a munkavállaló alapbérének 33 %-át vonhatja le. Viszont azt is ki kell hangsúlyozni, hogy a kár okozásának bizonyítása a munkaadót terheli.

Ezen kívül ki kell hangsúlyozni, hogy a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlansága esetén a teljes kár megtérítésére kötelezhető, viszont szándékosság esetén azt is tudnia kell a munkavállalónak, hogy ellene szabálysértési, vagy büntető eljárás is kezdeményezhető, a kár mértékétől függően.

Ezen kívül sok munkavállaló felháborodását váltja ki, ha a munkaadó munkavállalói biztosítékkal él az első havi fizetésből, pedig a fuvarozásban ezt jogosan teszi meg.

De nézzük meg mit mond erről az MT 189. §-a:

"(1) A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha

a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy

b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.

(2) A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.

(3) A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni.

(4) A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha

a) a munkaköre megváltozásával az (1) bekezdésben foglalt feltétel vagy

b) a munkaviszonya

megszűnik.

(5) A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel."

De mint mindennek, ennek is megvannak a szabályai. A feleknek ezen, biztosítékról írásban kell megállapodnia, ez általában a munkaszerződésbe foglalják, teljesen helyesen.

Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetén alkalmazható ez, ami a szállítmányozást tekintve teljesen alkalmazható.

Ezen kívül itt ki van kötve, hogy a biztosíték összege nem haladhatja meg az egyhavi alapbér összegét.

Ezen kívül amennyiben a munkáltató átvette ezen, biztosítékot akkor azt kötelezően másnap el kell helyeznie a munkáltató által választott hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozásnál, az erre a célra rendszeresített, elkülönített számlán.

Amennyiben a munkaköre a munkavállalónak már nem felel meg a biztosíték alkalmazás feltételeinek, vagy a munkaviszonya megszűnik, akkor a munkáltató haladéktalanul a biztosítási összeget, a jegybanki alapkamattal növelt összegével visszafizeti.

Valamint ezen, biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből levonás szabályai szerint használhatja fel a munkaadó.