Hivatalos: Így változik a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban – Útmutató munkáltatóknak és munkavállalóknak

Hosszas egyeztetéseket követően pont került a találgatások végére: a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői véglegesítették a 2026. január 1-től érvényes kötelező legkisebb munkabérek összegét. Bár a korábbi hároméves bérmegállapodás eredetileg magasabb emelést irányzott elő, a makrogazdasági realitások (infláció, GDP-adatok) fényében a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) korrigálták a számokat.
Cikkünkben összefoglaljuk a pontos bruttó és nettó összegeket, a munkáltatói terheket, valamint a jogi hátteret.
1. A konkrét számok: Mennyi az annyi 2026-ban?
A megállapodás értelmében 2026. január 1-jétől a minimálbér 11%-kal, a garantált bérminimum pedig 7%-kal emelkedik. Nézzük a konkrét összegeket 8 órás munkaviszony esetén:
Minimálbér (2026)
Bruttó összeg: 322.800 Ft
Nettó összeg (kedvezmények nélkül): 214.662 Ft
Változás mértéke: +11%
Garantált bérminimum (2026)
(Középfokú végzettséghez kötött munkakörök esetén)
Bruttó összeg: 373.200 Ft
Nettó összeg (kedvezmények nélkül): 248.178 Ft
Változás mértéke: +7%
Fontos: A fenti nettó összegek az általános szabályok szerint (15% SZJA és 18,5% TB járulék levonásával) lettek kalkulálva. A családi adókedvezmény, a 25 év alattiak SZJA-mentessége vagy más személyi kedvezmények ezeket az összegeket pozitív irányba módosíthatják.
2. Munkáltatói terhek: Mennyibe kerül ez a cégeknek?
A bértervezésnél elengedhetetlen a teljes bérköltség (supergross) ismerete. Feltételezve, hogy a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértéke 13% marad, a munkáltatók a következő havi költségekkel számolhatnak munkavállalónként:

Megjegyzés: A számítás nem veszi figyelembe az esetlegesen érvényesíthető szocho-kedvezményeket (pl. munkaerőpiacra lépők, 25 év alattiak kedvezménye).
3. Jogi és szakmai háttér: Miért tértek el az eredeti tervtől?
A szakmai közvélemény emlékezhet rá, hogy a korábban aláírt, 2027-ig szóló hároméves bérmegállapodás 2026-ra eredetileg 13%-os minimálbér-emelést vetített előre. Miért lett ebből végül 11%?
A VKF keretein belül zajló tárgyalások során a felek figyelembe vették a 2025-ös év gazdasági teljesítményét. Mivel a GDP-növekedés és az infláció mértéke eltért a megállapodáskor prognosztizált pályától, a "biztonsági záradékok" mentén újratárgyalták a mértéket.
A munkavállalói oldal: Bár alacsonyabb az emelés mértéke a vártnál, a reálbér-növekedés az alacsonyabb infláció miatt várhatóan így is biztosított marad.
A munkáltatói oldal: A vállalkozások teherbíró képessége, különösen a KKV szektorban, indokolta a mérsékeltebb emelést a versenyképesség megőrzése érdekében.
A jogi aktus a vonatkozó kormányrendelet kihirdetésével válik teljessé, amely a Magyar Közlönyben való megjelenést követően lép hatályba 2026. január 1-jén.
4. Teendők a HR és bérszámfejtés területén
A cégvezetőknek és HR szakembereknek a következő lépéseket javasolt megtenniük még az év vége előtt:
Munkaszerződések felülvizsgálata: Ellenőrizni kell, hogy kik azok a munkavállalók, akiknek az alapbére nem éri el az új minimumszinteket.
Munkaszerződés módosítás: Bár a törvényi emelés automatikus, a munkajog alapján ezt kötelező munkaszerződés módosításba foglalni.
Költségtervezés: A 2026-os üzleti tervben (Business Plan) frissíteni kell a bérköltség sorokat a végleges 11%-os és 7%-os emelésekkel.
Írta: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.
