200 szabálysértés, egy ügyvezető: mi lenne, ha ez itthon történne?

Olvasási idő: 8 perc Szerző: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.

Németországban egy fuvarozó ügyvezetőjét több mint 17 ezer euróra bírságolták, mert a cégnél több mint 200 vezetési- és pihenőidő-szabálysértést találtak. Azzal védekezett, hogy az ellenőrzést átadta a munkatársainak. A bíróság szerint ez nem mentette fel. Ha te is fuvarozó cégvezető vagy, a kérdés az, mi történne ugyanebben a helyzetben Magyarországon. A rövid válasz: itthon a bírságot jellemzően a cég kapja, nem a vezető személyesen, de a súlyos esetekben a fuvarozói engedély és az ügyvezető saját szakmai jövője is kockán forog, és a delegálás itthon sem mentesít.

Mi történt Türingiában?

Az MDR Thüringen beszámolóját a trans.info ismertette 2026. október 20-án. Egy Ilm járásbeli fuvarozónál 2025-ben a telephelyen és a teherautókban végzett ellenőrzések több mint 200 szabálytalanságot tártak fel a sofőrök munka-, vezetési és pihenőidejével kapcsolatban.

A tartományi hatóság hat határozatban nagyjából 22 ezer euró bírságot szabott ki. Az ügyvezető megtámadta, az ügy a Mühlhauseni Járásbíróság elé került. A bíróság három tételt ejtett, végül több mint 17 ezer eurós bírságot szabott ki. A döntés még nem jogerős.

A védekezés három lábon állt: az ellenőrzést munkatársakra bízták, a sofőrök megkapták az utasításokat, a szabályszegőket figyelmeztették, kettőt el is bocsátottak. A bíróság mégis súlyos hiányosságot látott a cég ellenőrzési rendszerében. Két részletet külön kiemelt:

• A szoftver önmagában nem szűrt ki minden szabálytalanságot. Volt program, de nem volt mögötte működő ellenőrzés.
• A vezetési időről és a szünetekről szóló plakátok német nyelvűek voltak, miközben a cég sok lengyel sofőrt foglalkoztatott. Ez a bíróság szerint nem megfelelő tájékoztatás.

A bíróság gondatlanságot állapított meg, de jelezte: ha valakit már figyelmeztettek, és a hiányosság megmarad, a következő ügyben szándékos jogsértésnek is minősülhet.

Ki fizet itthon: a cég vagy a vezető?

Itt van az első lényeges különbség. Németországban az ügyvezető személyesen kapta a szabálysértési bírságot. Magyarországon a vezetési és pihenőidő megsértése közigazgatási bírság, és a 156/2009. Korm. rendelet 4. §-a szerint a járművezetőt, a szállítót vagy a munkáltatót terheli. Egy telephelyi ellenőrzés után a határozat jellemzően a fuvarozó cégre szól.

A felelősség szinte objektív. A közúti közlekedésről szóló törvény (Kkt.) 20. § (5) bekezdése szerint a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős fizeti. Ha többen felelősek, a felelősségük arányában. A cég csak akkor mentesül, ha a jogsértést a működési körén kívül eső, előre nem látható, elháríthatatlan ok okozta.

Ebből következik a lényeg: a delegálás itthon sem mentesít. A sofőr, aki figyelmeztetés ellenére túllépi a vezetési idejét, nem a cég működési körén kívül eső elháríthatatlan ok. Az 561/2006/EK rendelet 10. cikke szerint a fuvarozó úgy szervezi meg a sofőrök munkáját, ad nekik megfelelő utasítást, és rendszeresen ellenőrzi őket, hogy a szabályok betarthatók legyenek. A német bíróság pontosan ezt kérte számon.

Mennyi lehet a bírság? Példaszámítás 200 tételre

A bírságtételeket a 156/2009. Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza, esetenként, a súlyosság szerint. Néhány tipikus tétel a 2026. július 15-én hatályos szöveg szerint:

• Enyhébb jogsértés: 20 000 Ft (például a 4,5 órás folyamatos vezetés 30 percen belüli túllépése, vagy 10 és 11 óra közötti napi pihenő).
• Súlyos jogsértés: 50 000 vagy 90 000 Ft (például 9 óra 15 és 10 óra közötti napi pihenő, vagy 10 és 11 óra közötti napi vezetés, ha hosszabbítás nem járt).
• Nagyon súlyos jogsértés: 160 000, 230 000 vagy 390 000 Ft (például 11 óra feletti napi vezetés, vagy 7 óra 45 percnél rövidebb napi pihenő).
• Rendkívül súlyos jogsértés: 470 000 Ft (például 13 és fél óra vezetés szünet nélkül, vagy 70 óra feletti heti vezetés).
• Munkaszervezés hiánya (F2): 310 000 Ft. Ez a tétel akkor jár, ha a cég nem megfelelően szervezi a sofőr munkáját, vagy nem ad megfelelő utasítást a szabályok betartására. A német plakát-ügy itthon pontosan ide tartozna.

A halmozás szabálya. A rendelet 13. § (2) bekezdése szerint, ha egy ellenőrzésben több jogsértést állapítanak meg, a bírságok összeadódnak, de a cégnél legfeljebb a legsúlyosabb tétel háromszorosáig, és legfeljebb 3 432 000 Ft-ig. Csakhogy a (3) bekezdés szerint ez a plafon nem érvényes, ha a hatóság rendkívül súlyos vezetési- vagy pihenőidő-sértést, illetve tachográf-manipulációt is talál.

Nézzünk egy példát. Ez nem valós eset, csak számítás. Tegyük fel, hogy egy magyar fuvarozónál egy telephelyi ellenőrzés 200 tételt talál, így megoszolva:

• 110 enyhébb tétel × 20 000 Ft = 2 200 000 Ft
• 30 súlyos tétel × 50 000 Ft = 1 500 000 Ft
• 30 súlyos tétel × 90 000 Ft = 2 700 000 Ft
• 15 nagyon súlyos tétel × 160 000 Ft = 2 400 000 Ft
• 10 nagyon súlyos tétel × 230 000 Ft = 2 300 000 Ft
• 5 rendkívül súlyos tétel × 470 000 Ft = 2 350 000 Ft
• és a munkaszervezés hiánya (F2): 310 000 Ft

Ha a 200 tétel között nincs rendkívül súlyos, a plafon dönt: a legsúlyosabb tétel itt a 310 000 forintos F2, a bírság tehát legfeljebb 930 000 Ft.

Ha van köztük egyetlen rendkívül súlyos is, a plafon megszűnik, és a tételek összeadódnak: ebben a példában 13 760 000 Ft.

Ugyanaz a cég, ugyanaz a 200 tétel. A különbség öt rendkívül súlyos eset. Ellenőrként ezért mindig ezeket kerestem először: egy 13 és fél órás nap szünet nélkül, egy 70 óra feletti hét. Ezek nyitják ki a plafont.

A bírság a jogsértéstől számított két évig szabható ki (Kkt. 20. § (4) bek.), és a sofőr ugyanebben az eljárásban külön is bírságolható.

Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jön ki, más a helyzet. Az ő telephelyi ellenőrzésükön a 156/2009-es tételek nem alkalmazhatók (1. § (2) bek.), helyettük munkaügyi bírság jár, a munka- és pihenőidő, illetve a munkaidő-nyilvántartás megsértése miatt. Ennek alsó határa 150 000 Ft (115/2021. Korm. rendelet 18. § (2) bek.). A felső határ kis cégnél a közigazgatási szankciókról szóló törvény szerint 10 millió Ft, de ha a cégnek az elmúlt három évben nem volt közigazgatási bírsága, legfeljebb ennek a fele (2017. évi CXXV. törvény 10. § (2) és (4) bek.).

Ami ennél is jobban fáj: az engedély és a jó hírnév

A pénz a kisebbik gond. A fuvarozó működésének feltétele a jó hírnév, és a 261/2011. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint ennek nemcsak a cégnek kell megfelelnie, hanem az ügyvezetőnek és a szakmai irányítónak is. Itt lesz a cégvezetőnek személyes tétje.

• Engedély felfüggesztése. A közlekedési hatóság a vezetési és pihenőidő-szabályok megsértése miatt legalább 3 hónapra, legfeljebb 1 évre felfüggesztheti a tevékenységi engedélyt (17. § (3) bek. b) pont).
• Engedély visszavonása. Visszavonhatja, ha a cég a 2016/403/EU rendelet szerinti legsúlyosabb jogsértések valamelyikét követi el, vagy ha súlyosan és ismételten megsérti a vezetési és pihenőidő-szabályokat (17. § (4) bek. a) és d) pont).
• Az ügyvezető öt évre kiesik. Ha a cég engedélyét így visszavonják, aki ott vezető vagy szakmai irányító volt, öt évig nem felel meg a jó hírnév követelményének (9. § (3) bek. d) pont és (4) bek.). Vagyis másik fuvarozó cégben sem lehet ügyvezető vagy szakmai irányító.
• A jó hírnév elvesztése után a visszaszerzéshez egy évnek el kell telnie, és újra vizsgázni kell (9. § (2) bek.).

A német bíróság szándékosságra vonatkozó figyelmeztetése itthon is értelmezhető, csak más formában. A visszavonásnál az "ismételten" a kulcsszó. Aki egy ellenőrzés után nem változtat, a következő ellenőrzésen már nem bírságról, hanem az engedélyről beszél a hatósággal.

És van egy belső kockázat is. Az ügyvezető a saját cégével szemben is felelhet a vezetői tevékenységével okozott kárért. Egy 13 milliós bírság vagy egy felfüggesztett engedély után a tulajdonosok joggal kérdezhetik, ki szervezte meg az ellenőrzést, és hogyan.

Mit néz meg ilyenkor az ellenőr?

Tizenkét évig jártam telephelyi ellenőrzésekre. Az első kérdésem soha nem az volt, hogy van-e kiértékelő szoftver. A legtöbb cégnek van. Azt néztem meg, mit csinált a cég azzal, amit a szoftver kiírt.

Konkrétan ezeket kértem:

• A letöltéseket. A járműegységet legalább 90 naponta, a sofőrkártyát legalább 28 naponta le kell tölteni (581/2010/EU rendelet), az adatokat 12 hónapig meg kell őrizni (165/2014/EU rendelet 33. cikk). Ha egy kártyáról hónapok hiányoznak, ott kezdődik az ellenőrzés, nem ott ér véget.
• A kiértékelés nyomát. Van-e sofőrönként, havonta, papíron vagy fájlban, hogy mit talált a rendszer?
• A reakciót. Kapott-e a sofőr írásos figyelmeztetést, aláírta-e, és javult-e utána? A német cégnél figyelmeztettek és elbocsátottak is, mégsem volt elég, mert a hibák tovább sorjáztak.
• Az oktatást. Mikor volt, ki vett részt, és milyen nyelven. Ha a sofőr nem érti a magyar nyelvű utasítást, az nem utasítás. Ha nálad külföldi sofőr is vezet, ez rád is vonatkozik.
• A munkaidő-nyilvántartást. Tachográffal felszerelt járműnél a hatóság a tachográf-adatból képzett nyilvántartást fogadja el. Ha az nem egyezik a bérrel, a bér oldalán is kérdések lesznek.

A dokumentációk ott szoktak elcsúszni, ahol a hibát mindenki látta, de senki nem írta le, mit tett vele.

Ha már megtörtént: miben tudunk segíteni?

Ennél a cikknél kivételesen részletesen leírom, mit csinálunk ilyenkor, mert ez a téma pont a mi munkánk.

Az ellenőrzés napján és utána. Ügyfeleinknek AETR, vezetési és pihenőidő ügyekben 24 órában elérhetők vagyunk. Hatósági eljárásban mi képviseljük a céget, bírósági szakaszban a jogi partnerünk lép be. Eddig közel 1000 jogosulatlan AETR-bírságot hárítottunk el, például 2026 januárjában egy németországi közúti ellenőrzésen 7000 euró helyett 0 euró lett a vége.

A jegyzőkönyv és a határozat átnézése, tételenként. Ilyenkor ezeket vizsgáljuk:

• jó sávba sorolták-e az egyes tételeket (egy enyhébb és egy súlyos jogsértés között sokszor fél óra a különbség),
• helyesen alkalmazták-e a halmozási plafont, és tényleg rendkívül súlyos-e az, ami a plafont kinyitotta,
• elévült-e valamelyik tétel,
• volt-e jogos eltérés, például az 561/2006/EK rendelet 12. cikke szerint, és megvan-e hozzá a kézi bejegyzés,
• ugyanazt a jogsértést nem számolták-e kétszer.

A cég rendbetétele. Egy 200 tételes ellenőrzés után nem elég kifizetni a bírságot. A következő ellenőrzésen az lesz a kérdés, mi változott. Ilyenkor tachográf-adatból újraépítjük a munkaidő-nyilvántartást, összevetjük a bérrel, és ha a sofőröknek rendkívüli munkaidő vagy más bér járt volna, azt is megmondjuk. Jogalap nélküli levonáshoz, utólagos "igazításhoz" nem adjuk a nevünket.

Hogyan előzzük meg?

Előbb az, amit saját magad is meg tudsz csinálni. Ehhez nem kell külső szolgáltató, csak rend.

1. Írd le, ki a felelős, és mit kell havonta ellenőriznie. A delegálás nem ment fel, de a leírt, működő rend a legjobb bizonyíték arra, hogy a cég megszervezte a munkát.
2. Minden kiértékelés után legyen nyoma a reakciónak: a figyelmeztetés írásban, a sofőr aláírásával.
3. Oktatás olyan nyelven és formában, amit a sofőr ért, jelenléti ívvel, évente legalább egyszer, és új belépőnél azonnal.
4. Figyeld a visszatérő hibákat. Ha ugyanaz a sofőr harmadszor lépi túl a vezetési idejét, az már munkaszervezési kérdés: lehet, hogy a fuvarokat tervezik úgy, hogy nem lehet betartani.
5. Évente egyszer nézz rá úgy a cégre, mint egy ellenőr.

Az ügyfeleinknél ezt így csináljuk:

• Rendszeres AETR-kiértékelés. Közel 1500 sofőrt értékelünk ki rendszeresen. A jogsértéseket sofőrönként kapod meg, súlyosság szerint, hogy lásd, hol közelít egy tétel a rendkívül súlyoshoz.
• AETR-oktatás. Felnőttképzési engedéllyel tartjuk, jelenléti ívvel, így ellenőrzéskor bemutatható.
• Munkaügyi audit. Gyakorlatilag egy próba-telephelyi ellenőrzés: azt kérjük, amit a hatóság kérne, és megmondjuk, hol csúszna el.
• Bérszámfejtés tachográf-adatból. A munkaidő-nyilvántartás, a bér, a napidíj és az EU-minimálbér egy forrásból készül, így nem tud elválni egymástól. A bérlapot négy nyelven adjuk ki.
• Szakmai tanácsadás, ha a munkaszervezést, a fuvartervezést kell úgy átalakítani, hogy a szabályok betarthatók legyenek.

A német cégnél volt szoftver. A különbség nem a programban van, hanem abban, hogy valaki minden hónapban ránéz, amit kiír, és a reakció nyoma megmarad. Ha ezt a mi munkánk hibája miatt mégis bírság követi, és minden jogorvoslat után is elmarasztalják a céget, a szerződés szerint a felelősségbiztosításunk terhére megtérítjük.

Mit érdemes most megnézni?

1. Megvannak-e a letöltések az elmúlt 12 hónapra, minden járműre és minden kártyára?
2. Van-e írásos nyoma annak, mit tettél az utolsó három hónap kiértékelt jogsértéseivel?
3. Van-e rendkívül súlyos tétel az utolsó kiértékelésekben? Ezek nyitják ki a bírság plafonját.
4. Milyen nyelven kapják a sofőrök az utasítást, és mikor volt az utolsó oktatás?
5. Egyezik-e a munkaidő-nyilvántartás a tachográf-adattal és a bérrel?
6. Ki a cégnél a felelős, és le van-e írva?

A német ítélet még nem jogerős, de a tanulsága itthon is érvényes: a felelősséget át lehet adni, a felelősséget viselni nem. Ha nálatok a kiértékelés megvan, de nem biztos, hogy egy telephelyi ellenőrzésen is megállná a helyét, írj, átnézzük.

[Ha átnéznéd a saját helyzeteteket, írj nekünk]

GYIK

Kit bírságolnak Magyarországon a sofőr vezetési idő túllépéséért? Telephelyi ellenőrzésnél jellemzően a fuvarozó céget, és mellette a sofőrt is lehet. A bírság a 156/2009. Korm. rendelet tételei szerint jár, esetenként. A cég csak akkor mentesül, ha a jogsértést a működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok okozta, a sofőr fegyelmezetlensége ilyennek nem számít.

Mentesül az ügyvezető, ha az ellenőrzést átadta egy munkatársnak? Nem. A delegálás nem szünteti meg a cég felelősségét, és ha az ellenőrzés nem működik, az önmagában is bírságolható munkaszervezési hiányosság. Súlyos vagy ismétlődő esetben a fuvarozói engedély, és vele az ügyvezető jó hírneve is veszélybe kerül.

Mekkora bírságot kaphat egy fuvarozó cég, ha sok szabálysértést találnak? Ha nincs köztük rendkívül súlyos, a bírság legfeljebb a legsúlyosabb tétel háromszorosa, de legfeljebb 3 432 000 Ft. Ha akár egy rendkívül súlyos jogsértés vagy tachográf-manipuláció is van, ez a plafon nem érvényes, és a tételek összeadódnak. 200 tételnél ez akár több mint 10 millió forint is lehet.

Források: trans.info, 2026. október 20. (Agnieszka Kulikowska-Wielgus, az MDR Thüringen beszámolója alapján); 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet, hatályos 2026. július 15-től; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §; 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. és 17. §; 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 18. §; 2017. évi CXXV. törvény 10. §; 561/2006/EK rendelet 10. és 12. cikk; 165/2014/EU rendelet 33. cikk; 581/2010/EU rendelet; 2016/403/EU rendelet (njt.hu, eur-lex, lekérve 2026. október 21.).