A szabadságok útvesztőjében: Milyen jogosultságaid vannak a 2012. évi I. törvény alapján?

A munkavállalói lét egyik legfontosabb, de sokszor legkevésbé ismert aspektusa a szabadságjogok rendszere. A 2012. évi I. törvény, vagyis a Munka Törvénykönyve (Mt.) számos lehetőséget kínál a munkavállalóknak, hogy különböző élethelyzetekben időt szakíthassanak a munkától. Az alábbiakban részletesen áttekintjük az alap-, kor-, apa-, rendkívüli és szülői szabadság legfontosabb szabályait, hogy tisztán láss a jogosultságaidban.

Alapvető szabadság: Mindenkinek jár

Az alapszabadság a munkavállalók legalapvetőbb joga, amely minden munkaviszonyban töltött év után jár. A törvény garantálja, hogy minden munkavállalónak legalább 20 nap alapszabadság jár évente. Ez a minimum azonban a munkaviszony hosszával, az életkorral és bizonyos esetekben a munkakörrel is növekedhet. Fontos megjegyezni, hogy a szabadság kiadásának időpontjáról a munkáltató dönt, de a munkavállaló kérését is figyelembe kell vennie. Itt kell azonban megjegyezni, hogy az alap és a kor szerinti szabadságokból a munkavállaló mindössze 7 nappal rendelkezik, ezt akkor kell részére kiadni mikor ő kéri, de a szabadság megkezdése előtt azt legalább 15 nappal korábban a munkáltatótól kérelmezni kell. Ezen kívül azt is kiköti a z MT., hogy egy évben egybefüggően legalább a munkáltatónak 14 nap szabadságot kell biztosítani a munkavállalónak, amit viszont gazdasági érdekére hivatkozva 7 napra csökkenthető.

Kor szabadság: Az idősebbek előnyben

A kor szabadság az idősebb munkavállalóknak nyújt plusz pihenőnapokat. A törvény szerint 40 éves kor felett további 1 nap, 45 éves kor felett 2 nap, 50 éves kor felett 3 nap, 55 éves kor felett 4 nap, 60 éves kor felett 5 nap jár évente. Ez a jogosultság különösen fontos az idősebb munkavállalók számára, akiknek a regenerálódásra több időre lehet szükségük.

Gyermekek után járó pótszabadság:

• 1 gyermek esetén: 2 munkanap
• 2 gyermek esetén: 4 munkanap
• 3 vagy több gyermek esetén: 7 munkanap

A pótszabadság szabályai

• Jogosultság: A pótszabadságra jogosult az a munkavállaló, akinek gyermeke a tárgyév első napján (január 1-jén) még nem töltötte be a 16. életévét.
• Kihasználás: A pótszabadságot a munkavállalónak a tárgyévben kell kivennie, és erre vonatkozó igényét a munkáltatónak írásban kell bejelentenie. A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló kérésének megfelelően határozza meg, de legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal erről döntést kell hoznia.
• Egyéb szabályok: A pótszabadság nem jár automatikusan, a munkavállalónak kell azt igényelnie. A pótszabadság nem helyettesíthető pénzbeli juttatással, kivéve a munkaviszony megszűnése esetén.

Apa szabadság: Az újdonsült apáknak

Az apa szabadság az újdonsült apáknak nyújt lehetőséget, hogy részt vehessenek a gyermekük első hónapjaiban. A gyermek születése után az apa 10 munkanap szabadságra jogosult, amelyet a szülést követő 2 hónapon belül vehet ki. Az első 5 napra a távolléti díj 100 %-a jár részére, még a következő 5 napra a távolléti díj 40 %-a jár számára.

Rendkívüli szabadság: Váratlan helyzetekre

A rendkívüli szabadság váratlan élethelyzetekben nyújt segítséget a munkavállalóknak. A törvény számos olyan esetet nevesít, amikor a munkavállaló rendkívüli szabadságra jogosult. Ilyen lehet például a házasságkötés, a közeli hozzátartozó halála, a lakás leégése vagy a szülés. A rendkívüli szabadság mértéke az adott esettől függően változik, de általában 1-5 munkanap között mozog. Ez a lehetőség segít a munkavállalóknak abban, hogy a nehéz helyzeteket könnyebben kezelhessék és időt szakíthassanak a személyes ügyeik rendezésére.

Szülői szabadság: A gyermeknevelés támogatására

A gyermek 3 éves koráig összesen 44 munkanap szülői szabadság adott, ez azonban csak akkor vehető igénybe, ha a munkaviszony legalább egy éve fennáll. Az alapszabadság esetében a törvény szerint kiadható arányos szabadság is, ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a munkaviszony, ez azonban nem alkalmazható a szülői és az apasági szabadság esetében. A szülői szabadság idejére egyébként távolléti díjat is kapnak a munkavállalók, ez 10%, amelyet még csökkenteni kell az egyéb jogcímen kiadott társadalombiztosítási kifizetésekkel.

Fontos tudnivalók és gyakorlati tanácsok

A szabadságjogok gyakorlása során számos fontos szempontot érdemes figyelembe venni. A munkavállalónak a szabadságigényét írásban kell bejelentenie a munkáltatónak, aki a szabadság kiadásának időpontjáról legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles dönteni. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, de a munkavállaló kérését is figyelembe kell vennie. A szabadság alatt a munkavállaló távolléti díjra jogosult, amelynek mértéke fajtánkként eltérő lehet.

A szabadságjogok ismerete és érvényesítése kulcsfontosságú a munkavállalók számára. A 2012. évi I. törvény számos lehetőséget kínál a munkavállalóknak, hogy különböző élethelyzetekben időt szakíthassanak a munkától. Az alap-, kor-, apa-, rendkívüli és szülői szabadság mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek a munkavállalóknak abban, hogy egyensúlyt teremtsenek a munka és a magánélet között.

Írta: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.