A tb-kiskönyv: miért fontos és mire kell figyelni?

A társadalombiztosítási rendszer alapvető eleme a biztosítási jogviszony nyilvántartása, melynek egyik legfontosabb dokumentuma a köznyelvben tb-kiskönyvként ismert "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról". Ez a kis füzet nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató számára is kulcsfontosságú, hiszen számos jog és kötelezettség kapcsolódik hozzá.

A tb-kiskönyv elsődleges célja, hogy igazolja a biztosítási jogviszony fennállását, és tartalmazza a biztosított személy alapvető adatait, valamint a biztosítási időszakokat. Ez alapján állapítható meg a jogosultság a különböző társadalombiztosítási ellátásokra, mint például a táppénz, a csecsemőgondozási díj vagy a nyugdíj.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében a foglalkoztató köteles nyilvántartásba venni a munkavállaló adatait, és erről igazolást adni. Ez az igazolás lehet maga a munkaszerződés is, amennyiben azt a munkavállaló a munkaviszony kezdetekor megkapja. Ezzel párhuzamosan a munkáltatónak be kell jelentenie a munkavállalót az adóhatósághoz, és erről is igazolást kell kiállítania.

A tb-kiskönyvvel kapcsolatos teendők azonban ezzel nem érnek véget. Az Ebtv. végrehajtási rendelete szerint a munkáltatónak három napon belül be kell jegyeznie a tb-kiskönyvbe a biztosítási jogviszony kezdetét. A jogviszony fennállása alatt a tb-kiskönyv a munkáltatónál marad, aki a jogviszony megszűnésekor bejegyzi a megszűnés tényét, és visszaadja a munkavállalónak.

Fontos tudni, hogy a tb-kiskönyv kitöltése alól kivételt képeznek az alkalomszerű megbízási jogviszonyok, amennyiben a megbízott igazolja, hogy más jogviszony alapján már biztosított.

A jogviszony megszűnésekor a munkáltatónak be kell jegyeznie a tb-kiskönyvbe a megszűnést megelőző két éven belül folyósított ellátások időtartamát is, mint például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj. Ez azért fontos, mert ezek az adatok befolyásolhatják a későbbi ellátások megállapítását.

Ha a tb-kiskönyv betelt, új igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a korábbiakat. Ha a munkavállaló új munkahelyen nem adja át a tb-kiskönyvét, a munkáltatónak fel kell hívnia őt, hogy szerezze be az előző munkahelyéről. Amennyiben ez nem történik meg, a munkavállalónak írásban kell nyilatkoznia erről, és a munkáltató új tb-kiskönyvet állít ki.

A tb-kiskönyv tehát nemcsak a biztosítási jogviszony igazolására szolgál, hanem fontos információkat tartalmaz a korábbi ellátásokról is, amelyek a későbbiekben befolyásolhatják az ellátások megállapítását. Ezért mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak érdeke, hogy a tb-kiskönyvvel kapcsolatos teendőket pontosan és körültekintően elvégezze.

A tb-kiskönyv adatai alapján a munkáltató könnyen ellenőrizheti a munkavállaló korábbi biztosítási jogviszonyait, és ezáltal megbizonyosodhat arról, hogy a munkavállaló jogosult-e a társadalombiztosítási ellátásokra. A tb-kiskönyvben szereplő adatok a későbbiekben a nyugdíj megállapításánál is fontos szerepet játszanak.

A tb-kiskönyvvel kapcsolatos jogszabályi előírások betartása mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdeke. A munkavállalónak biztosítania kell a tb-kiskönyv meglétét és a munkáltató rendelkezésére bocsátását, míg a munkáltatónak gondoskodnia kell a tb-kiskönyvben szereplő adatok naprakészen tartásáról. A tb-kiskönyv hiánya vagy a benne szereplő adatok pontatlansága ugyanis hátrányos következményekkel járhat mindkét fél számára.

A tb-kiskönyv tehát a társadalombiztosítási rendszer egyik kulcsfontosságú eleme, amelynek megléte és naprakészen tartása mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára kötelező. A tb-kiskönyvvel kapcsolatos jogszabályi előírások betartása biztosítja a munkavállaló jogosultságát a társadalombiztosítási ellátásokra, és megkönnyíti a munkáltató adminisztrációs feladatait.

Írta: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.