Jogtalan a fix összegű bírság? Az EU Bírósága korlátot szabott a merev tachográf-bírságoknak

Olvasási idő: 8 perc 

Szerző: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.

Ha fuvarozó cég vezetője vagy, ismered a helyzetet: az ellenőr megállapítja a szabályszegést, a határozatban pedig egy fix összeg áll. Nem számít, hogy szándékos volt vagy figyelmetlenség, első eset vagy sokadik. Az Európai Unió Bírósága szeptemberben egy bolgár ügyben kimondta, hogy ez így nem mindig rendben van. A rövid válasz: a nagyon magas, merev bírság, amelynél sem a hatóság, sem a bíróság nem veheti figyelembe az eset körülményeit, sértheti az uniós arányossági elvet, ezért erre a döntésre a magyar ügyekben is lehet hivatkozni.

Mi történt a bolgár ügyben?

1. 2024. július 26-án Bulgáriában egy kamionsofőr nemzetközi fuvar közben más nevére kiállított járművezetői kártyával vezetett. A bolgár hatóság 2024. augusztus 28-án 1500 levára büntette, ez nagyjából 767 euró. A bolgár törvény erre a szabályszegésre egyetlen fix összeget ír elő, és sem a hatóság, sem a bíróság nem mehet alá.

Az elsőfokú bíróság helybenhagyta a bírságot. A sofőr a felülvizsgálatban nem azzal érvelt, hogy nem követte el a szabályszegést, hanem azzal, hogy a bírság aránytalan. A fix összeg miatt ugyanis semmit nem lehetett figyelembe venni: sem azt, milyen hosszú útszakaszt tett meg a másik kártyával, sem azt, hogy első jogsértés volt, sem azt, hogy neki magának is volt saját kártyája.

A gabrovói közigazgatási bíróság ezért az Európai Unió Bíróságához fordult. Az ítélet 2026. szeptember 17-én született, C-437/25-ös számon. (Forrás: az EU Bíróságának ítélete, C-437/25, ECLI:EU:C:2026:777)

Mit mondott ki az EU Bírósága?

A kiindulópont a 165/2014/EU rendelet, a tachográf-rendelet. Két cikke számít itt:

• A 27. cikk szerint a járművezetőnek csak egy érvényes kártyája lehet, és csak a saját kártyáját használhatja.
• A 41. cikk szerint a tagállamok által megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

A Bíróság először azt rögzítette, ami a sofőr ellen szól. Más kártyájának a használata a legsúlyosabb tachográf-jogsértések közé tartozik, a használat időtartamától függetlenül. Az uniós jog ezt minden esetben a rendkívül súlyos jogsértések kategóriájába sorolja (2016/403/EU rendelet I. melléklet). Az indok: a más kártyájával vezetés célja, vagy legalábbis hatása, hogy a vezetési és pihenőidőt ne lehessen hatékonyan ellenőrizni, és ez az első perctől így van. Ezért az, hogy a sofőr csak nagyon rövid ideig használta a másik kártyát, nem ok a kisebb bírságra.

A bírság szerkezetéről viszont mást mondott. A bolgár bírság magasabb volt a bolgár átlagbérnél, és jóval magasabb a havi minimálbérnél (1077 leva, kb. 550 euró). Mivel ilyen bírságot jellemzően hivatásos sofőrök kapnak, a Bíróság szerint az összeget az ő jövedelmükhöz mérve nagyon magasnak kell tekinteni. Egy nagyon magas összegű bírság kiszabása úgy, hogy az összeg az ügy sajátos körülményei alapján semmiképpen nem csökkenthető, sérti a 41. cikkben rögzített arányosság elvét.

Arra is választ adott, mi számíthat a mérlegelésnél: többek között az, hogy az érintett bizonyíthassa, hogy gondatlanságból használta a másik sofőr kártyáját.

Az ítélet rendelkező része szó szerint így szól:

"azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében anélkül sújtják nagyon magas összegű bírsággal azt a járművezetőt, aki a 165/2014 rendelet 27. cikkében előírt tilalmat megsértve a járművének menetíró készülékébe más tulajdonában álló járművezetői kártyát helyez be, hogy ez a szabályozás bármilyen lehetőséget biztosítana ezen összegnek az ügy sajátos körülményeinek figyelembevételével történő csökkentésére."

Fontos részlet: azt, hogy a konkrét bírság valóban ilyen magas-e, a Bíróság szerint végül a bolgár bíróságnak kell megvizsgálnia.

Miért érdekes ez egy magyar fuvarozónak?

Mert a magyar bírságrendelet pontosan ugyanígy működik. A közúti közlekedési szabályszegések bírságtételeit a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, a tachográffal kapcsolatos szabályszegésekét a rendelet mellékletében, szabályszegésenként fix összeggel. 

Az előadónak, aki a határozatot meghozza és kiszabja a büntetést, nincs mérlegelési lehetősége. Nem vehet figyelembe semmilyen mentesítő körülményt. Nem számít, volt-e korábban elkövetés. Nem számít, hogy szándékosan vagy gondatlanul követték el, maga a sofőr vagy a cég. Nem számít az anyagi helyzet, a gyerekek száma, semmi. Fix összeg van, és kész.

Ez egy rendszerszintű kérdés. Egy figyelmetlenségből behelyezett rossz kártya ugyanabba a bírságtételbe esik, mint a tudatos csalás. A bolgár ítélet pont ezt a merevséget kifogásolta.

Nem is ez az első eset, hogy a Bíróság a fix összegű bírságot vizsgálja. Az ítélet maga is hivatkozik a 2017-es Euro-Team és Spirál-Gép ügyre (C-497/15 és C-498/15), amely a magyar útdíj-bírságról szólt. Ott a Bíróság azt kifogásolta, hogy a bírság összegénél a jogsértés időtartamát nem lehetett figyelembe venni. 

Mit jelent ez a cégnek, nem csak a sofőrnek?

Két dolgot érdemes tudni.

Az egyik a jó hírnév. Mivel más kártyájának a használata a rendkívül súlyos jogsértések kategóriájába tartozik, nemcsak bírság a tét. Ezek a jogsértések a fuvarozó cég megítélésébe is beszámítanak, és a cég jó hírnevének vizsgálatához vezethetnek (1071/2009/EK rendelet, 2016/403/EU rendelet). Ezért a cégnek is érdeke, hogy ilyen eset ne forduljon elő, és ha mégis, a körülmények dokumentálva legyenek.

A másik a bolgár ügy korlátja. Az ítélet egy járművezetőre kiszabott bírságról szólt, és a "nagyon magas" mércét a sofőrök jövedelméhez mérte. Ha a bírságot a cégre szabják ki, a mérce más lehet. Ettől még az elv, hogy a merev, mérlegelést teljesen kizáró nagyon magas bírság sértheti az arányosságot, a 165/2014/EU rendelet minden szankciójára vonatkozik.

Akkor most eltörlik a bírságokat?

Nem. Szögezzük le: más kártyájának a használata továbbra is tilos és súlyos szabályszegés. Ez az ítélet nem törli el automatikusan a bírságokat, és nem jelenti azt, hogy egy már kiszabott magyar bírság magától érvénytelen lenne.

Ugyanakkor világos korlátot szab a tagállami bírságrendszereknek. Az EU Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban értelmezte a 165/2014/EU rendeletet, és ezt az értelmezést nemcsak a bolgár, hanem minden tagállami hatóságnak és bíróságnak követnie kell.

Két dolgot érdemes őszintén hozzátenni. Az ítélet a nagyon magas, merev bírságról szól. Hogy egy konkrét magyar tétel ezt a szintet eléri-e, azt ügyenként kell vizsgálni, a bírság összegét a sofőr vagy a cég helyzetéhez mérve. És az ítélet a más kártyájának használatáról szólt. A Bíróság az arányosság elvét általánosan, a 41. cikkre fogalmazta meg, de hogy más tachográfos szabályszegésre mennyire vihető át, az a további gyakorlaton múlik.

Mire lehet használni ezt a döntést?

Ez a döntés egy komoly fegyver a kezünkben, és minden cég és sofőr kezében is. Erre a bírósági ítéletre lehet hivatkozni, és igenis lehetne kapargatni a magyar bírságrendeletet.

Két szinten:

• Egyedi ügyben. Ha egy bírságnál valódi mentesítő körülmény van (gondatlanság, rövid idő, első eset, aránytalan teher), a határozat elleni jogorvoslatban lehet hivatkozni arra, hogy a mérlegelés teljes kizárása ellentétes a 165/2014/EU rendelet 41. cikkével, ahogy azt az EU Bírósága a C-437/25-ös ügyben értelmezte. 
• Jogalkotói szinten. Lehetne kezdeményezni a jogalkotónál, hogy tegye bele a mérlegelési lehetőséget a hazai szabályozásba, és ne gépies fix tételekkel operáljon a hatóság. Ehhez szakmai szövetségek és közös fellépés kell.

Hatósági eljárásban az ügyfeleinket mi képviseljük, bíróságon a jogi partnerünk. Ilyen ügyben a hivatkozás erejét mindig az adja, mennyire jól dokumentáltak a körülmények.

5. Mit érdemes most megnézni?

1. Van folyamatban lévő bírságod tachográf-szabályszegés miatt? Nézd meg a határozatban a jogorvoslati határidőt, és ha volt mentesítő körülmény, beszéld át szakemberrel, érdemes-e a C-437/25-ös ítéletre hivatkozni.
2. Gyűjtsd a körülményeket írásban, most, nem a per alatt. Mi történt, mennyi ideig, ki tudott róla, mi volt az oka. A mérlegeléshez erre lesz szükség.
3. Írd le a kártyahasználat belső szabályát. Minden sofőr csak a saját kártyáját használja, sofőrváltásnál kártyacsere, a kártyát nem hagyja a járműben.
4. Nézd át a letöltéseket. A sofőrkártyát legalább 28 naponta, a járműegységet legalább 90 naponta le kell tölteni. A letöltött adatokban a kártya nélküli vezetés és a gyanús kártyaváltás hamarabb látszik nálad, mint az ellenőrnél.
5. Oktasd a sofőröket konkrét helyzetekre. Sofőrváltás, kártyacsere, mit tegyen, ha a saját kártyája megsérült vagy elveszett.

Kíváncsi vagyok a véleményedre. Jó dolog lenne, ha a magyar hatóságoknak is kötelező lenne mérlegelniük a bírságoknál, vagy maradjon a fix szigor, fix összegekkel? Írd meg e-mailben. Ha nálatok épp folyamatban van egy ilyen ügy, és nem tudod, hivatkozhatsz-e az ítéletre, írj, átnézzük.

GYIK

Érvényes-e Magyarországon is az EU Bírósága C-437/25-ös ítélete? Igen, mert az ítélet a 165/2014/EU rendeletet értelmezi, és ezt minden tagállam hatóságának és bíróságának követnie kell. A magyar bírságokat automatikusan nem semmisíti meg, de egy konkrét ügyben a jogorvoslat során hivatkozni lehet rá.

Lehet bírságot kapni, ha a sofőr csak rövid ideig használta más kártyáját? Igen, más kártyájának a használata a használat időtartamától függetlenül a legsúlyosabb jogsértések közé tartozik. Az EU Bírósága szerint a rövid idő nem ok a kisebb bírságra, az viszont számíthat, ha a sofőr bizonyítja, hogy gondatlanságból használta a másik kártyát.

Mit jelent az arányosság elve a tachográf-bírságoknál? Azt, hogy a szankció nem lehet nagyobb annál, ami a szabályszegés súlyához és az elkövető helyzetéhez képest indokolt. A 165/2014/EU rendelet 41. cikke szerint a bírságnak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, ezért a nagyon magas, mérlegelést teljesen kizáró bírság ellentétes lehet az uniós joggal.