Közigazgatási eljárási jog és a fix bírságok a közúti fuvarozásban: részletes útmutató

Közigazgatási eljárási jog és a fix bírságok a közúti fuvarozásban: részletes útmutató

A közúti fuvarozás szigorú szabályozás alá esik, melynek célja a közlekedésbiztonság garantálása és a tisztességes versenyfeltételek biztosítása. A vezetési és pihenőidők, valamint a tachográf használatára vonatkozó előírások megszegése komoly következményekkel járhat, beleértve a fix bírságokat és a közigazgatási eljárásokat. Ez a cikk részletesen bemutatja a magyar közigazgatási eljárási jogot és a fix bírságok rendszerét a közúti fuvarozás területén, különös tekintettel a 156/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletre.

A közigazgatási eljárás alapjai

A közigazgatási eljárás a közigazgatási hatóságok által lefolytatott, jogszabályokon alapuló tevékenység, amelynek célja a közigazgatási jogviszonyok rendezése. A közúti fuvarozás területén a leggyakoribb eljárások a szabályszegések miatt indított hatósági ellenőrzések és az azok nyomán kiszabott bírságok.

Az eljárás alapelvei közé tartozik a törvényesség, a tisztesség, az objektivitás, a hatékonyság, a szolgáltató jelleg és az együttműködés. Ezek az elvek biztosítják, hogy az eljárás minden résztvevője számára igazságos és átlátható legyen.

A fix bírságok rendszere

A fix bírság egy előre meghatározott összegű pénzbírság, amelyet a hatóság bizonyos szabályszegések esetén szabhat ki. A közúti fuvarozás területén a fix bírságok rendszerét a 156/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szabályozza.

A fix bírságok célja a gyors és hatékony szankcionálás, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. A bírság összege a szabályszegés súlyosságától függ, és a helyszínen vagy később, postai úton is megfizethető.

A vezetési és pihenőidők szabályai

A vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az AETR- egyezmény, a tachográfok, kártyák használatát a 165/2014/EU rendelet és a 75/2016. évi NFM rendelet határozza meg, a 156/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a szabályszegések körét és összegét határozza meg. Ezek a szabályok a járművezetők munkaidejét és pihenő idejét szabályozzák, hogy megelőzzék a fáradtságot és biztosítsák a közlekedésbiztonságot, bár a piaci szereplők, a sofőrök és személyes véleményem szerint több esetben inkább akadályozzák az ellátási láncot, és a hatóságok, több esetben differenciálás, nélkül, és túlzóan magas összegű bírságokat szabnak ki, enyhe szabályszegések miatt is.

Természetesen a vezetési- és pihenőidőket szabályozni kell, hogy a munkavállalók ne legyenek kiszolgáltatott helyzetben, de a szabályozás bonyolultságából és rugalmatlanságából adódóan, szabályszegést könnyű elkövetni, valamint sok esetben nem azért történik szabályszegés, mert azt akarattal követi el a sofőr, hanem mert olyan előre nem látható esemény történik amire nincs ráhatása (pl.: baleset, torlódás, elhúzódó rakodás).

A legfontosabb szabályok közé tartozik a napi és heti vezetési idő korlátozása, a napi és heti pihenőidő előírása, valamint a szünetekre vonatkozó rendelkezések. A szabályok megszegése esetén a hatóság fix bírságot szabhat ki, vagy közigazgatási eljárást indíthat.

A szabályszegések következményei

A vezetési és pihenőidők, valamint a tachográf használatára vonatkozó szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A hatóság fix bírságot szabhat ki, amelynek összege a szabályszegés súlyosságától függ. Súlyosabb esetekben a hatóság közigazgatási eljárást indíthat, amelynek eredményeként további szankciókat, például járművezetői engedély felfüggesztését vagy akár a vállalkozás működési engedélyének (árufuvarozói engedély) visszavonását is elrendelheti.

Itt kell azt is megemlíteni, hogy a magyar hatóságoknak pont a fix tételek miatt nincs lehetősége a differenciálásra, és a méltányoságra. A jogszabály ki is zárja azt. Az ügyintézőnek egy lehetősége van a bírság rendeletben a szabályszegéshez kapcsolódó bírságot kiszabja. Nem vizsgálhat semmilyen enyhítő körülményt. A magyar eljárás rendben, úgymond két "méltányossági" elem szerepel, a részletfizetés, vagy a halasztott, egy összegű fizetés.

Ezen kívül sok esetben a közúti ellenőrök is kritikát kapnak, hogy nincs bennük elnéző vagy mérlegelő hajlam. Sajnos ennek is meg van a maga miértje. Az ellenőröket is ellenőrzik, felül vizsgálják, erre van a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Ez a testület vizsgálja, hogy a meghatározott hatóságok munkatársai korruptak, vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően intézkednek, vagy szabályszegés esetén a megfelelő intézkedést teszik-e meg, amit a jogszabály ír elő részükre. Onnan, hogy egy ellenőr észlel egy szabályszegést, ami a közigazgatási eljárás hatálya alá esik, akkor nincs mérlegelési jogköre a megfelelő eljárást meg kell-e indítani. Amennyiben ezt nem teszi, akár büntető eljárást is indíthatnak ellene, és mivel az ellenőrzésre hivatott testület, nagyon sokat ellenőrzi őket, nem fogják azt megkockáztatni, hogy akár bűntető eljárást indítsanak ellenük, vagy a legrosszabb esetben a munkájukat elveszítsék, vagy akár letöltendő szabadságvesztéssel sújtsák őket, azért mert nem indítanak eljárást vagy nem szabják ki a fix összegű, sokszor horribilisen magas összegű bírságot.

A jogorvoslat lehetőségei

Ha a járművezető vagy a vállalkozás nem ért egyet a hatóság döntésével, fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a döntést hozó hatósághoz. A fellebbezés benyújtása nem mentesít a bírság megfizetése alól.

A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el. Ha a másodfokú hatóság is elutasítja a fellebbezést, a döntés ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. Ezt érdemes szakemberre bízni, aki tisztában van az eljárásrenddel és a fellebbezés elkészítésében gyakorlata van.

Összefoglalás

A közúti fuvarozás területén a vezetési és pihenőidők, valamint a tachográf használatára vonatkozó szabályok betartása elengedhetetlen a közlekedésbiztonság és a tisztességes versenyfeltételek biztosítása érdekében. A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat, beleértve a fix bírságokat és a közigazgatási eljárásokat.

A járművezetőknek és a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük a vonatkozó jogszabályokkal és azok betartásával. Ha mégis szabályszegés történik, fontos ismerni a jogorvoslat lehetőségeit és időben élni azokkal. Amennyiben mód és lehetőség van, mint a jogszabályi előírások naprakészen tartását, és az esetleges jogorvoslatokat, érdemes szakemberre bízni.

Források:

• 156/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
• 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a közúti közlekedésben használt egyes tehergépjárművek és autóbuszok személyzetének vezetési idejéről és pihenő idejéről, valamint a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról
• 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a közúti közlekedésben használt tachográfokról, a 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
• https://www.nav.gov.hu/
• https://magyarorszag.hu/

Írta: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.