Újabb 20%-os bírságemelés van kilátásban a fuvarozásban

A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet bírságtételeinek 2023-as 30%-os emelését követően a kormány 2024-ben újabb 20%-os szigorítást tervez. Ez a lépés komoly aggodalmat kelt a fuvarozási és szállítmányozási szektorban, és számos negatív hatást vetít előre a gazdaság, a piac és a munkaerőpiac számára is.

Cikkünkben több piaci szereplő, fuvarozó véleményét összegezzük, akik megosztották velünk tapasztalataikat és aggodalmaikat.

A fuvarozók véleménye: egyre nehezebb a talpon maradás

A megkérdezett fuvarozók egyöntetűen negatívan ítélik meg a bírságtételek ismételt emelését. Többen kiemelték, hogy a 2023-as 30%-os emelés már önmagában is jelentős terhet rótt a vállalkozásokra, és az újabb 20% ellehetetlenítheti a kisebb cégek működését, még kisebb szabályszegések esetén is. Sajnos egy nagyon merev szabályozást húznak rá egy flexibilis iparágra, ahol a szabályszegések zömben nem azért következnek be, mert el akarják követni, hanem mert rajtuk kívülálló körülmények ezt eredményezik, ilyen a forgalom, dugó, baleset vagy az elhúzódó rakodási idők stb.

• "Az elmúlt években folyamatosan emelkedő üzemanyagárak, a járművek beszerzési és fenntartási költségeinek növekedése, valamint a sofőrhiány miatt már így is rendkívül nehéz helyzetben vagyunk. Az újabb bírságemeléssel a kormány ahelyett, hogy segítené a szektort, még inkább ellehetetleníti a talpon maradást." - nyilatkozta egy budapesti központú fuvarozó cég vezetője.
• "A bírságok mértéke már most is aránytalanul magas a szabálysértések súlyához képest. A 20%-os emeléssel a kormány nem a jogkövető magatartást ösztönzi, hanem a korrupciót és az elkerülő manővereket." - véli egy vidéki fuvarozó vállalkozás tulajdonosa.

A várható negatív hatások

A bírságtételek ismételt emelése számos negatív következménnyel járhat a fuvarozási és szállítmányozási szektor, valamint a teljes gazdaság számára:

1. A versenyképesség csökkenése: A magasabb bírságok miatt a magyar fuvarozó vállalkozások versenyképessége romlik a külföldi versenytársakkal szemben, ami a hazai cégek piacvesztéséhez vezethet, még akkor is, ha ők is ugyan azt a bírság összeget kapják, de több szereplő is közölte, hogy a hazai hatóságok véleményük szerint nagy számban inkább a hazai fuvarozó és szállítmányozó cégek munkavállalóit ellenőrzik, és csak kis jóval kisebb számban a külföldi cégek munkavállalóit. Ezen kívül több megkérdezett fuvarozó hiányolja a differenciálást, a méltányossági lehetőségeket, és egy tól-ig rendszerű bírság rendeletet, a jelenlegi fix összegű és a mérlegelést teljesen kizáró rendszer helyett.
2. A munkaerőhiány fokozódása: A növekvő bírságkockázat miatt a fuvarozói szakma még kevésbé lesz vonzó a munkavállalók számára, ami tovább súlyosbíthatja a már meglévő sofőrhiányt.
3. A feketegazdaság erősödése: A magas bírságok miatt a fuvarozók egy része a jogszabályok kijátszására, a feketegazdaságba való menekülésre kényszerülhet.
4. A gazdasági növekedés lassulása: A fuvarozási és szállítmányozási szektor a gazdaság egyik motorja. A szektor ellehetetlenülése negatívan hathat a teljes gazdasági növekedésre.

Lehetséges megoldások

A szakértők szerint a kormánynak a bírságtételek emelése helyett más eszközökkel kellene ösztönöznie a jogkövető magatartást a fuvarozási szektorban:

• A szabályozás egyszerűsítése: A bonyolult és sokszor átláthatatlan jogszabályok helyett egyszerű, világos és könnyen betartható szabályokra van szükség, amelynek megvalósulását az EU parlament elé kellene tárnia, megoldási javaslatokkal és az egyszerűsítések közlésével, és jogszabálymódosítást kellene kezdeményezni.
• Az ellenőrzések hatékonyságának növelése: A szúrópróbaszerű, sokszor önkényesnek tűnő ellenőrzések helyett célzott, kockázatalapú ellenőrzésekre lenne szükség, amelyek a valóban szabálytalanul működő vállalkozásokra koncentrálnának.
• A már meglévő parkolók bővítése: sok esetben a kisebb túlvezetések, vagy a későn megkezdett szünetek ezen okra vezethetők vissza.
• A párbeszéd erősítése: A kormánynak rendszeres párbeszédet kellene folytatnia a fuvarozói szakmai szervezetekkel, és konkrétan a fuvarozó cégekkel a problémák feltárása és a közös megoldások kidolgozása érdekében.

Összegzés

A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet bírságtételeinek ismételt emelése komoly aggodalmat kelt a fuvarozási és szállítmányozási szektorban. A szakértők és a piaci szereplők egyaránt számos negatív következménytől tartanak, amelyek a teljes gazdaságra kihathatnak. A kormánynak a bírságtételek emelése helyett más eszközökkel kellene ösztönöznie a jogkövető magatartást, és támogatnia a szektor versenyképességének megőrzését.