Vállalkozói és munkavállalói felelősség munkaviszony megszüntetése - A jogi útvesztő feltérképezése

A munkaviszony megszüntetése minden vállalkozó számára kényes és összetett feladatot jelent. A folyamat során számos jogszabályt kell betartani, és a munkavállaló jogosultságait is szem előtt kell tartani. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, a végkielégítésre vonatkozó előírásokat, valamint a vállalkozók felelősségét a folyamat során.

A munkaviszony megszüntetésének jogalapjai

A Munka Törvénykönyve (Mt.) számos jogalapot határoz meg a munkaviszony megszüntetésére, melyek két fő csoportba sorolhatók:

• Rendes felmondás: Ez a leggyakoribb módja a munkaviszony megszüntetésének, melyet mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezhet. A rendes felmondásnak indokolással kell rendelkeznie, mely lehet a munkavállaló képességeivel, magatartásával vagy a munkáltató működésével kapcsolatos. A felmondási idő a munkaviszony hosszától függ, és az Mt.-ben meghatározott szabályok szerint kerül kiszámításra.
• Azonnali hatályú felmondás: Ez a legsúlyosabb formája a munkaviszony megszüntetésének, melyet csak különösen súlyos esetben lehet alkalmazni. Azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló vagy a munkáltató olyan súlyos kötelezettségszegést követ el, mely a munkaviszony folytatását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondásnak nincs felmondási ideje.

A fentieken túl a munkaviszony megszűnhet közös megegyezéssel, a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint a határozott idő lejártával is.

Végkielégítés: A munkavállaló jogosultságai

A végkielégítés a munkavállalónak járó pénzbeli juttatás, melyet a munkaviszony megszűnésekor kell kifizetni, a munkáltatónak, de csak akkor, ha a munkáltató mond fel, vagy jogutód nélkül megszűnik. Ha a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszony megszűntetését, akkor a munkáltatónak nincs ilyen kötelezettsége. A végkielégítés mértéke a munkaviszony hosszától és a megszüntetés jogalapjától függ.

• Rendes felmondás esetén:

A végkielégítés mértéke:

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

• Azonnali hatályú felmondás esetén: Ha a munkáltató azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, és a felmondás indoka a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése, akkor a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre. Ha azonban a munkáltató kötelezettségszegése miatt kerül sor az azonnali hatályú felmondásra, akkor a munkavállalónak jár a végkielégítés.
• Közös megegyezés esetén: A felek a közös megegyezésben szabadon állapodhatnak meg a végkielégítés mértékéről, de a munkáltatónak külön ilyen fizetési kötelezettsége ez esetben nincs.

A végkielégítésen túl a munkavállalónak járhatnak még egyéb juttatások is, mint például a fel nem használt szabadság megváltása vagy a cafeteria juttatások arányos része.

A vállalkozó, és a munkavállaló felelőssége

A munkaviszony megszüntetése során a vállalkozónak és a munkavállalónak is számos kötelezettsége van, melyek elmulasztása jogi következményekkel járhat. A legfontosabb kötelezettségek a következők:

• Írásbeli felmondás: A munkaviszonyt csak írásban lehet megszüntetni, és a felmondásban meg kell jelölni a megszüntetés jogalapját és indokát. Az írásbeliség a munkavállalóra is vonatkozik, ha ő kezdeményezi a felmondást.
• Felmondási idő: A rendes felmondás esetén a munkáltatónak be kell tartania a törvényben előírt felmondási időt, ahogy a munkavállalói felmondás esetén is a felmondási időre a munkáltató igényt formálhat, és maximum a munkavállalónak felmentést adhat, de kérheti a kidolgozást.
• Végkielégítés kifizetése: A munkáltató köteles a munkavállalónak járó végkielégítést a munkaviszony megszűnésének napján kifizetni, amennyiben ő mondott fel a munkavállalónak.
• Munkaviszony igazolás kiadása: A munkáltató köteles a munkavállaló részére munkaviszony igazolást alátámasztó iratokat kiadni. A munkaviszony megszűnést követő 5 napon belül.
• Munkabér, járandóság megfizetése: A munkáltatónak a munkaviszony megszűnését követő 5 napon belül teljesítenie kell ezt.

A fenti kötelezettségek be nem tartása esetén a munkavállaló munkaügyi pert indíthat a munkáltató ellen, melynek során kártérítésre és egyéb jogkövetkezményekre is számíthat a munkáltató.

Összegzés

A munkaviszony megszüntetése összetett jogi folyamat, mely során a vállalkozónak és a munkavállalónak is számos szabályt kell betartania. A jogszerű eljárás biztosítása érdekében javasolt szakember segítségét kérni, aki segít a folyamat során felmerülő kérdések megválaszolásában és a jogszabályok betartásában.

Írta: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.