A gépkocsivezetők bérválsága: Miért tarthatatlan a minimálbér a fuvarozásban, és mi a kiút?

Becsült olvasási idő: 5 perc

Szerző: Kis-Petik Ferenc ügyvezető, Tacho Center Kft.

Képzeljünk el egy munkakört, ahol a munkavállalóra egy negyven tonnás szerelvényt és gyakran több tízmillió forintos áruértéket bízunk. Ennek ellenére a papírforma szerint elegendő hozzá a nyolc általános iskolai végzettség, a rendszer pedig a mai napig hajlamos úgy kezelni ezt a hivatást, mintha egy teljesen szakképzetlen fizikai munka lenne. Ez a gépkocsivezetői szakma, amely évtizedek óta a magyar gazdaság mostohagyermeke.

Szakértőként és a Tacho Center Kft. ügyvezetőjeként számtalan vállalkozás belső folyamatait látom. A tapasztalat azt mutatja, hogy a cégek – a jelentős hazai járulékterhek szorításában – rákényszerültek egy látszólag működő, ám hosszú távon rendkívül kártékony gyakorlatra. Ez az a modell, ahol az alapbért mesterségesen alacsonyan tartják, a jövedelem érdemi részét pedig napidíjjal vagy egyéb költségtérítéssel pótolják ki. A helyzetet súlyosbítja, hogy jó néhány tíz évvel ezelőtt ehhez a rendszerhez az akkori kormányzat is asszisztált, és jogilag is lehetővé tette ezt és a mai napig hatályban is van. Bár rövid távon kényelmesnek tűnhetett, mára egyértelművé vált: egy óriási csapdába sétált bele az ágazat.

A ketyegő bomba: Amikor szembesülünk a valósággal

A jelenlegi uniós és hazai jogszabályi környezetben a tisztán napidíjra építő bérstruktúra egyre nehezebben tartható. A Mobilitási Csomag (Mobility Package) szigorodó előírásai, a nyugat-európai minimálbér-szabályozások és a határokon átnyúló ellenőrzések mind abba az irányba mutatnak, hogy a transzparens, valós adatokra épülő bérszámfejtés az egyetlen biztonságos út.

A valódi dráma azonban emberi szinten jelentkezik. Tisztelet a kivételnek, de mi történik akkor, ha egy minimálbérre bejelentett sofőr megbetegszik, vagy eléri a nyugdíjkorhatárt? Jön a döbbenet. A papíron szereplő minimálbérből számolt nyugdíjból egyszerűen nem lehet megélni. A jelenlegi rendszerben nincs rendes betegszabadság, és nincs érdemi táppénz sem, a várható nyugdíj pedig kifejezetten megalázóan alacsony lesz.

Ez a jövőkép nemcsak a munkavállalóknak tragikus, hanem a fuvarozó cégeknek is, hiszen ez a modell elriasztja a fiatalokat a pályáról, és folyamatosan leépíti a szakma becsületét.

Miért nem betanított munka a gépkocsivezetés?

Ideje lenne társadalmi és iparági szinten is elismerni, hogy a gépkocsivezetés egy komoly, folyamatos tanulást igénylő szakma. A sofőröknek óriási a felelősségük az utakon, és a feladatuk már régen nem csupán a kormány tekeréséből áll.

A mindennapi munkavégzéshez a következő szakmai ismeretek elengedhetetlenek:

• A vezetési és pihenőidőkre vonatkozó, folyton változó előírások naprakész ismerete.
• A digitális tachográfok profi szintű kezelése, amely ma már a határátlépéseket és a rakodási pozíciókat is rögzíti.
• A szakszerű és biztonságos rakományrögzítés szabályainak alkalmazása.
• A nemzetközi jogszabályi környezet átlátása és betartása.

Amikor a Tacho Center Kft.-nél munkaügyi auditokat végzünk, gyakran látjuk, hogy a sofőrök által rögzített tachográf adatok valójában a cég legértékesebb információi. Egy szakszerű, tachográf adatokon alapuló bérszámfejtés nemcsak a hatósági bírságokat minimalizálja, de tiszta vizet is önt a pohárba a munkaadó és a munkavállaló között.

A reális megoldás: Bruttó 500.000 – 700.000 Forint

A Tacho Center Kft. szakmai álláspontja határozott: a megoldás az, ha a sofőrök bejelentett alapbére bruttó 500.000 és 700.000 forint közé kerülne. Ez a sáv az, ami már képes lenne biztosítani a normális nyugdíjat és a megérdemelt szociális biztonságot.

Tisztában vagyunk azzal, hogy egyetlen lépésben ezt meglépni a jelenlegi gazdasági helyzetben a fuvarozó cégek számára lehetetlennek tűnik. A magas útdíjak, a karbantartási költségek és a nyomott fuvardíjak miatt a vállalkozások saját zsebből ezt az összeget ma nem tudják kigazdálkodni.

Éppen ezért elengedhetetlen lenne az állami beavatkozás. Szükség lenne egy sávos járulékkedvezményre, amely azokat a cégeket ösztönözné, amelyek hajlandóak megemelni az alapbért. Ezt a támogatást adóalap-mérséklés vagy akár célzott útdíjkedvezmény formájában is el lehetne képzelni. Fontos azonban tisztázni: a Tacho Center Kft. egy szakértői bázis, nem pedig érdekképviselet. Mi nem fogunk a minisztériumokhoz szaladgálni ezekkel a javaslatokkal. Ezt a harcot maguknak a fuvarozóknak és a szakmai szervezeteknek kell végigvinniük ahhoz, hogy a szektor újra jövedelmező és stabil lehessen.

Felkészülés a jövőre: Tudatosság az "érzések" helyett

A tisztességes, nehéz munkáért bejelentett alapbér jár, nem pedig jogi trükközés. A meglátásunk és a szakmai iránymutatásunk adott, a megvalósítás viszont a piaci szereplőkön, a cégvezetőkön múlik.

Mivel ez a téma túlmutat a sofőrök oldalán, a videósorozatunk következő epizódjában kifejezetten a cégvezetőknek fogunk iránymutatást adni. Képletesen beülünk az iskolapadba, és megvizsgáljuk, miért halálos hiba csupán "érzésből" vezetni egy fuvarozó vállalkozást. Megmutatjuk, hogyan kell pontosan kiszámolni a fuvarok önköltségét, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sokan sajnos ezt a feladatot sem tudják megbízhatóan megugrani.

GYIK: Szakértői válaszok a fuvarozói bérszámfejtés kihívásaira

Milyen hosszú távú kockázatai vannak a minimálbérre és napidíjra épülő jövedelmezésnek?

A munkavállaló oldaláról ez a struktúra a szociális háló teljes hiányát jelenti: elenyésző a táppénz összege megbetegedés esetén, és a nyugdíjkorhatár elérésekor kirívóan alacsony nyugdíjra számíthatnak a sofőrök. Munkáltatói oldalról pedig egyre komolyabb megfelelési kockázatot hordoz, különösen a határokon átnyúló EU-s munkaügyi ellenőrzések és a Mobilitási Csomag szigorodó bérszámfejtési elvárásai miatt.

Hogyan tud egy fuvarozó cég felkészülni a szigorodó európai bérszabályozásokra?

A legfontosabb a transzparencia és a pontos adatokra támaszkodó ügyvitel. Érdemes a digitális tachográfok adatait nemcsak hatósági kötelezettségként, hanem a bérszámfejtés és a költségelemzés alapjaként kezelni. A Tacho Center Kft. szakértői tanácsadásával és célzott tachográf adatelemzésével a vállalkozások feltérképezhetik a rejtett költségeket és jogilag stabil alapokra helyezhetik a foglalkoztatást.

Milyen állami eszközök segíthetnék a fuvarszektor bérrendezését?

Mivel a jelentős mértékű, hirtelen alapbéremelést a kkv-szektor tagjai önerejükből nem képesek kigazdálkodni, célzott állami beavatkozásra van szükség. Szakmai meglátásunk szerint a legjárhatóbb út egy sávos járulékkedvezmény-rendszer bevezetése, egy esetleges adóalap-mérséklés, vagy a magasabb bejelentett bért fizető cégek számára nyújtott útdíjkedvezmény lenne.